Eddig legalább Bulgária korruptabb volt nálunk, most azonban velük és Romániával hármas holtversenyben az EU legkorruptabb országa lettünk a Transparency International korrupcióérzékelési indexe szerint. A most kiadott, 2020-ról szóló elemzés arra jut: a kormány arra használja fel a járványt, hogy tovább erősítse a hatalmát és hogy még több közpénzt alakítson magánpénzzé.
Miért nem lázadnak a magyarok még akkor sem, ha nyilvánvaló a politikai korrupció? – Martin József Pétert, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját, a Budapesti Corvinus Egyetem külsős adjunktusát kérdeztük.
Elfogadóbbak lettek a magyarok a hétköznapi korrupcióval szemben és kevésbé aggódnak az állami szintű korrupció miatt is. De ebben a kérdésben is kettészakadt az érzékelés, az emberek a korrupcióhoz is a pártszimpátia alapján állnak.
Egy másfél éve húzódó eljárást zárt le nemrégen a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése.
A vizsgálat már most elkezdődik az ügyben, de vagyonnyilatkozati eljárás még nem indul Kránitz Krisztián ellen.
Rekordösszegű – 5,3 millió forintos – költségtérítést akart bevasalni a Magyar Államkincstár két éve a Transparency International Magyarországtól annak fejében, hogy kiadja a 2018-as parlamenti választás kampányköltéseinek dokumentumait. Pontosabban, az állami szervezet ennyi pénzért csak vizsgálni lett volna hajlandó, hogy kiadja-e egyáltalán a dokumentumokat. Az adatvédelmi hatóság után most első fokon a bíróság is nonszensznek nevezte a MÁK követelését.
Még szomorúbb a magyar korrupciós helyzet, ha látjuk, hogyan teljesítenek mások. Rajtunk kívül a régiónkból egyedül Szlovénia rontott a korrupciós állapotán 2012 óta, de ők is csak 1 pontot estek vissza a százas listán, míg mi 11-et.
Az EU második legkorruptabb országa vagyunk. A korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása – áll a TI jelentésében, amelyből az is kiderül: az EU-forrásból finanszírozott közbeszerzéseknél kiosztott pénz húsz százalékát Mészáros Lőrinc cégei nyerték el. Vannak jó hírek is azért a jelentésben.
A korrupció már eszköz a hatalom kezében. És ez már a sajtószabadság állapotára is kihat. A Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója tanulmányában feltárta a médiaszabadság és a korrupció közötti összefüggéseket. „A médiaszabadság hanyatlása, mind a korrupció intézményesülése beleillik a regionális és – részben – a globális trendekbe, a magyar esetben mindkét változónak különleges jellegzetességei vannak.”
Bűnös, valóban milliókat sikkasztott el egy V. kerületi iskola alapítványának pénzéből – ismerte el az a tanár, aki a bűncselekmény idején egyben az V. kerületi önkormányzat bizottságának Fidesz–KDNP delegáltja is volt. A rendőrség korábban leállította a nyomozást azzal, hogy nem történt semmi törvénytelen, ehhez képest ott voltunk a tárgyaláson, ahol a gyerekek tanulmányaira, kirándulására szánt pénzt lenyúló tanárt végül jogerősen elítélték. A kiszabott pénzbüntetést részletekben fizetheti ki a pedagógus, aki jelenleg is egy iskolában dolgozik – miközben a megrövidített alapítvány szerint máig nem térítette meg a diákjaiknak okozott teljes kárt.
A Transparency International Magyarország ügyvezetője, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa beszélt arról, hogy az állami korrupció lényege a javak újraelosztása.
Hivatali visszaélés miatt tett feljelentést a civil szervezet. Szerintük alapos okkal feltételezhető, hogy az Audi-földek eladásakor Borkai Zsolt ügyvéd barátja bennfentes információ birtokában vásárolta meg a termőföldterületeket.
Bírósági végrehajtást is kértek a tárca ellen.
Aktívak, olykor milliárdos befektetésbe fognak, esetenként pedig Tiborcz köreivel üzletelnek azok a vállalkozók, akik az idestova egy éve lezárt letelepedésikötvény-programhoz köthetők. A kötvénybuli miatt feljelentést tett a Transparency International, hivatali visszaélés gyanújával.
Nyilvánosak a tao-pénzek, az erre vonatkozó adatokat ki kell adni – mondta ki a Kúria szerdán abban a perben, amelyet a Transparency International indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium ellen. De ettől még a magyar sport továbbra is tele lesz nehezen követhető pénzekkel.
Milyen szerepet vállalhatnak a civil szervezetek a választási kampányidőszakban? – erre a kérdésre keresték a választ az érintettek egy háttérbeszélgetés során. Abban egyetértés volt a civilek között, hogy párbeszédre van szükség a pártokkal, de az már kérdéses, milyen szoros lehet ez a kapcsolat. Dilemma az is, mit kezdjenek a Jobbikal; lehet, hogy többet árt, ha továbbra is karanténban tartják Vona Gábor pártját.
135 milliót fizettek az evidens megállapításokat tartalmazó tanulmányokért a jegybank alapítványai.
Lázár János csütörtöki Kormányinfóján végleg bizonyossá vált, hogy hiába a Velencei Bizottság kritikája, semmi sem tántoríthatja el a kormányt attól, hogy megszavaztassa a vele szemben kritikus civil szervezeteket diszkrimináló és megbélyegző törvényjavaslatot; a bejelentett módosítás maximum kommunikációs fogásnak jó, de a törvény ettől ugyanolyan káros marad.
Idén azt is kipróbálhatjuk a külföldi fellépőkkel és külön képzőművészeti helyszínnel erősítő fesztiválon, hogy mennyire vagyunk tehetségesek a korrupcióban.
Rossz fényt vet a magyar viszonyokra a száz leggazdagabb lista alakulása - mondta az ATV-nek Bod Péter Ákos. A volt jegybankelnök és miniszter szerint ezzel nem is lenne baj, ha a gyarapodás mögött újítások, piaci sikerek állnának, és nem kormánymegbízások.
